A miniszter megjegyezte: a főváros elsődleges kötelezettsége a BKV működtetése, ehhez képest 50 milliárd forintért vett telket az önkormányzat. Ha arra volt pénz, akkor kérdés, hogy miért nincs pénz a BKV működtetésére? – tette fel a kérdést.
Mint mondta, gyértelművé kell tenni, hogy a főváros miért nem gazdálkodott a jó gazda gondosságával, miért került ebbe a helyzetbe, miközben iparűzésiadó-bevételei sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a szolidaritásiadó-bevétel, sőt, két hónappal ezelőtt a főváros telekvásárlásra költött 50 milliárd forintot.
A kormány Gulyás mellett Latorcai Csabát jelölte ki a fővárossal folytatandó tárgyalásokra.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is emlékeztetett, hogy
Tarlós István volt főpolgármester 214 milliárdos plusszal adta át a kasszakulcsot az új vezetésnek 2019-ben, de hogy hova tűnt ez a pénz, az rejtély.
Latorcai azt is hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt években is jelentős fejlesztéseket hajtott végre Budapesten, több száz milliárd forint értékben. Csak a kis- és középvállalkozások számára elérhető pályázati lehetőségek több mint 200 milliárd forintot jelentenek, ami szerinte hozzájárult ahhoz is, hogy a fővárosnak nőtt az iparűzési adóból származó bevétele.
A Mandiner azon kérdésére, miszerint mi lesz jogilag, ha a főváros vezetése csődöt jelent, Latorcai Csaba elárulta, a kormányhivatal és az államkincstár küld költségvetési biztost, de hozzátette, reméli, ezt el tudják kerülni.
Nyitókép: Latorcai Csaba, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)